A rövid válasz: igen. Egy 2025-ös kutatás szerint az energialöket, amelyet a koffeines kávénak tulajdonítunk, részben magának a kávéivás rituáléjának is köszönhető lehet. Maura Fowler dietetikus szerint a főzés, az illat, az íz és az elvárás, hogy „most felébredünk”, önmagában is fokozhatja az éberséget – különösen azoknál, akik rendszeresen kávéznak.

Egy korábbi, 2023-as vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kávét fogyasztók éberebbek voltak, és erősebb kapcsolat mutatkozott az agy vizuális feldolgozásért és problémamegoldásért felelős területei között, mint azoknál, akik csak koffeintablettát vettek be. Ez arra utal, hogy nem pusztán a koffein, hanem maga a szokás, a körítés, a megszokott élmény is számít.

Fontos azonban tudni: egy csésze (kb. 2,4 dl) koffeinmentes kávé is tartalmazhat 2-15 mg koffeint. Azok, akik különösen érzékenyek a koffeinre, így enyhe hatást még így is tapasztalhatnak.

Bár az elménk néha nehezen tesz különbséget koffeines és koffeinmentes között, a testünk pontosan érzékeli azt. Egy, a szívritmusra gyakorolt hatásokat vizsgáló kutatásban rendszeres kávéfogyasztókat figyeltek meg. A résztvevők véletlenszerűen kaptak másnapra koffeines vagy koffeinmentes kávéra vonatkozó „utasítást”. Az eredmények szerint a koffeines kávé fogyasztása több korai kamrai összehúzódást (PVC) idézett elő – ezek többnyire ártalmatlan, de szokatlan szívütések.

Bár a PVC-k általában nem veszélyesek, sokan más okból váltanak koffeinmentesre: szorongás, alvászavar, gyomorpanaszok, terhesség vagy bizonyos gyógyszerekkel való kölcsönhatás miatt.

Ugyanakkor a koffeines kávé nem „ellenség”. Tartalmaz B2- és B3-vitamint, káliumot, magnéziumot, antioxidánsokat, és friss kutatások szerint a kávé- és teafogyasztás összefüggésbe hozható a demencia alacsonyabb kockázatával is.

A rendszeres fogyasztás kulcsfontosságú tényező. A koffein az adenozin nevű vegyület hatását blokkolja, amely a fáradtságért felelős. Ha valaki rendszeresen kávézik, a szervezete több adenozinreceptort termel, így idővel egyre több koffeinre lehet szüksége ugyanahhoz a hatáshoz. A genetika is számít emellett. Egy klinikai vizsgálat szerint a gyors koffeinlebontók alvását nem befolyásolta jelentősen a koffeines kávé, míg a lassú lebontók kevesebbet aludtak azokon a napokon, amikor koffeint fogyasztottak.

Mi történik, ha abbahagyjuk a koffein fogyasztását?

A koffein hirtelen elhagyása nem veszélyes, de kellemetlen lehet, fejfájás, rossz hangulat és koncentrációs nehézségek jelentkezhetnek. A kutatások szerint a felnőttek mintegy 8%-ánál koffeinhasználati zavar is kialakulhat, ami azt jelenti, hogy sikertelenül próbálnak csökkenteni, miközben a koffein rontja például az alvásukat vagy émelygést okoz.

Hogyan tesztelhetjük a placebohatást?

Ha kíváncsiak vagyunk, vajon tényleg szükségünk van-e a koffeinre, érdemes tudatos kísérletet végezni. A szakértők azt javasolják, hogy ne napról napra váltogassunk, hanem heti blokkokban. Például dobjunk fel egy érmét tízszer, és az eredmények alapján készítsünk egy tízhetes „menetrendet”, amely meghatározza, mikor iszunk koffeines és mikor koffeinmentes kávét. Közben vezessünk naplót az energiaszintünkről, alvásunkról, közérzetünkről. Így valódi mintázat rajzolódhat ki.

(Good Housekeeping)