Már napi egy-két csésze kávé is csökkentheti a demencia kockázatát
Újabb érv szól amellett, hogy nem kell bűntudattal inni a reggeli (vagy délutáni) kávét. Egy nagyszabású, hosszú távú kutatás szerint a mérsékelt koffeinfogyasztás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, és lassíthatja a kognitív hanyatlást.
A JAMA tudományos folyóiratban megjelent kutatás közel 132 ezer ember adatait elemezte, akiket akár 43 éven keresztül követtek nyomon. Azoknál, akik a legtöbb koffeint fogyasztották, 18 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik alig vagy egyáltalán nem éltek koffeinnel.
Egy kisebb alcsoportban a koffeintartalmú kávét vagy teát fogyasztók kissé jobb eredményeket értek el a kognitív teszteken is. Érdekesség, hogy a koffeinmentes italok esetében nem mutattak ki hasonló összefüggést, ami arra utal, hogy maga a koffein lehet a kulcs. Ez persze nem jelenti azt, hogy korlátlanul érdemes kávét inni. A kutatók szerint a legnagyobb előnyt azok élvezték, akik napi 2-3 csésze kávét vagy 1-2 csésze teát fogyasztottak. A túlzott bevitel nem hozott további előnyöket.
Az eredmények biztatóak, de fontos hangsúlyozni, hogy a hatás mértéke viszonylag kicsi, és az agy egészségének megőrzéséhez számos más tényező is hozzájárul. A koffeines kávé vagy tea egy darabja lehet ennek a kirakósnak
– mondta Daniel Wang, a bostoni Mass General Brigham táplálkozástudományi szakértője.
A tanulmány összhangban van korábbi kutatásokkal: egy brit adatbázison végzett elemzés szerint a kávéfogyasztók 34 százalékkal kisebb eséllyel lettek Alzheimer-kórosak, és 37 százalékkal kisebb eséllyel Parkinson-kórosak – feltéve, hogy cukormentes, koffeines kávét ittak. Más kutatások a kávét a hosszabb élettartammal és alacsonyabb demenciakockázattal is összefüggésbe hozták.
A mostani vizsgálat a Nurses’ Health Study és a Health Professionals Follow-up Study adataira épült, amelyek az 1980-as évek óta gyűjtik a résztvevők egészségügyi és életmódbeli adatait. A koffeinfogyasztást rendszeres kérdőívek alapján becsülték, és a résztvevők közül több mint 11 ezer embernél alakult ki demencia a követési időszak alatt.
Fontos azonban kiemelni: megfigyeléses kutatásról van szó, amely összefüggéseket mutat ki, de nem bizonyítja egyértelműen az ok-okozati kapcsolatot. A kutatók számos életmódbeli és genetikai tényezőt figyelembe vettek, de további vizsgálatokra van szükség.
A genetikai kockázattól függetlenül hasonló eredményeket láttunk. Ez arra utal, hogy a koffein előnyei szélesebb körben érvényesülhetnek
– tette hozzá Yu Zhang, a tanulmány vezető szerzője.
