Óriásit tévedtünk a szigorú diétákkal kapcsolatban
Januárban sokan a gyors eredmény reményében próbálnak ki rövid, szigorú fogyókúrákat. A pszichológiai és fiziológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy ezek a módszerek hosszú távon ritkán működnek.
A pszichológusok évtizedek óta vizsgálják, miért buknak el gyakran a diéták. Egy lehetséges ok, hogy a szigorú étrendek gyakran tiltják a kedvenc ételekeinket, például csokoládét, fagyit vagy chipset, amelyek élvezetet nyújtanak, és aktiválják az agy jutalomrendszerét. Ha ezeket kiiktatjuk, az étvágyfokozódáshoz és erősebb sóvárgáshoz vezethet, különösen stresszes vagy fáradt állapotban. Ez az egyik fő oka annak, hogy a szigorú diéták gyakran kudarcot vallanak. Ráadásul, a fiziológia tudománya is közbeszól: a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendek fokozzák az éhségérzetet, csökkentik a telítettség érzését, sőt a test az energiakiadást is mérsékli. Evolúciós szempontból ez segítette őseinket a túlélésben, ma viszont gyakran súlygyarapodáshoz vezet. Kutatások szerint a diéta után a leadott súly 50-70%-a visszajöhet.
A szakértők szerint éppen ezért a gyors fogyókúrák helyett a lassú, kiegyensúlyozott módszer a hatékonyabb: a hangsúly a tápanyagok minőségén, nem a kalóriák számolásán legyen. A fehérjében és rostban gazdag ételek, mint a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek, elősegítik a telítettséget és hosszabb távon támogatják a testsúly megtartását. Az egészségtudatos szemlélet része lehet, hogy saját magunkat motiváljuk: tűzzünk ki reális célokat, készítsünk tervet, ismerjük fel a saját nehézségeinket, és kövessük nyomon a fejlődést.
Nem szabad tehát elfelejteni, hogy a rövid távú diéták ugyan gyors eredményt hozhatnak, de hosszú távon ritkán bizonyulnak tartósnak. A tudatos, fokozatos életmódváltás viszont hosszú távon is fenntartható sikert hoz.
