– mondta Angelina Jolie az interjúban, hozzátéve, hogy mindig mélyen megérinti, amikor más nők is felvállalják a saját történetüket. Döntése mögött egyértelmű szándék állt: csatlakozni azokhoz, akik nyíltan beszélnek a mellrákról, a megelőzésről és az informált döntések fontosságáról.

A címlap megjelenése után azonnal elindult a visszhang a közösségi médiában. Sokan a bátorságát és empátiáját emelték ki, mások azt, hogy Jolie hatása messze túlmutat a filmjein. Nem ez az első alkalom, hogy a színésznő személyes döntése társadalmi párbeszédet indít el.

A színésznő 2013-ban esett át a kettős masztektómián, miután genetikai vizsgálatok kimutatták nála a BRCA1 génmutációt, amely jelentősen megnöveli a mell- és petefészekrák kockázatát. Édesanyja, Marcheline Bertrand korábban mell- és petefészekrákban hunyt el, ami tovább erősítette a megelőzés melletti döntését. Két évvel később Jolie a petefészkeit és a petevezetékeit is eltávolíttatta.

A döntés akkoriban világszerte komoly figyelmet kapott: az úgynevezett „Angelina Jolie-hatás” nyomán ugrásszerűen megnőtt a genetikai szűrések iránti érdeklődés, és egyre több nő kezdett el tájékozódni a megelőző lehetőségekről és a rekonstrukciós műtétekről.

– hangsúlyozta most is.

Külön kiemelte, hogy a genetikai teszteknek és a rendszeres szűréseknek elérhetőnek és megfizethetőnek kellene lenniük azok számára, akiknél családi vagy genetikai kockázat áll fenn.

A Time France címlapja egyben új szerepére is reflektál: Alice Winocour februárban bemutatásra kerülő, Coutures című filmjében egy rendezőt alakít, akinél mellrákot diagnosztizálnak. A személyes és a művészi történet itt szinte teljesen összeér.

Angelina Jolie korábban a New York Times hasábjain írta le döntését, akkor elárulva: a műtét előtt 87 százalékos volt a mellrák, és 50 százalékos a petefészekrák kialakulásának esélye. A beavatkozások után ez az arány öt százalék alá csökkent.

– fogalmazott akkor.

(Independent)