Minden, amit az új mellrák elleni védőoltásról tudni kell
A vakcina úgy lett kifejlesztve, hogy mozgósítsa a beteg immunrendszerét, és felismerje, majd elpusztítsa a mellrákos sejteket, így elsődleges megelőzésként szolgálna. Ha egy beteg beoltásra kerül, és immunrendszere megtanulja, hogy a rák megjelenésekor elpusztítsa a rákos sejteket, akkor az oltott immunrendszer megsemmisíti a sejteket, mielőtt azok daganattá fejlődnének
– nyilatkozta a Vogue-nak Amit Kumar, az Anixa Biosciences, Inc. vezérigazgatója.
A védőoltás három adagból áll, amelyeket két héttel egymás után adnak be a betegeknek, és kifejezetten az alfa-laktalbuminra, egy szoptatás során termelődő tejfehérjére irányul. Ez a fehérje a normális mellszövetben, szoptatás után általában nem található meg, de a tudósok megállapították, hogy a fehérje az úgynevezett tripla negatív emlőrák (TNBC) esetek körülbelül 70%-ában megjelenik.
Rima Patel onkológus, a New York-i Mount Sinai hematológiai és onkológiai osztályának adjunktusa elmondása szerint azt remélik, hogy a vakcina megtanítja az emberek immunrendszerét arra, hogy a fehérjét károsnak ismerje fel és megtámadja, mielőtt rákká alakulna. Ahogy az orvos kifejtette:
Úgy tervezték, hogy figyelmeztesse az immunrendszert és megtámadjaa melldaganatot, mielőtt az kialakulhatna vagy kiújulhatna, és megakadályozza annak növekedését. Korai fázisú klinikai vizsgálatban 35 olyan nőn tesztelték, akiknek korai stádiumú TNBC-je volt és magas volt a kiújulás kockázata, valamint olyan betegeken, akiknek nincs rákos előzményük, de genetikai hajlamuk van, vagy más tényezők miatt magas a mellrák kialakulásának kockázata. A vizsgálat eddig azt mutatta, hogy a védőoltás összességében jól tolerálható, és a legtöbb betegnél immunválaszt váltott ki.
Az egereken végzett kutatások azt mutatják, hogy a védőoltás sikeresen aktiválta az immunrendszert az alfa-laktalbumin ellen, és megelőzte a mellrák kialakulását az állatokban. Bár a vakcina ígéretesnek tűnik embereknél is, Dr. Kumar szerint a következő fázisokban nagyobb számú alanyon és kontrollcsoportokkal kell tesztelni, hogy bizonyítsák a hatékonyságát és biztonságosságát.
A TNBC az invazív emlőrák egyik legagresszívebb formájának számít. Az Amerikai Rákkutató Társaság szerint gyorsan növekszik, és a diagnózis idején már nagyobb valószínűséggel terjed, és az Egyesült Államokban 100 000 nőből körülbelül 14-et érint. Kezelés után is nagyon valószínű a kiújulás, ezért az ötéves túlélési arány körülbelül 77%-kal alacsonyabb, mint más emlőrákfajtáknál. Bár a védőoltás jelenleg csak a TNBC megelőzésére és kezelésére irányul, mégis jelentős lépés a nőknél leggyakrabban előforduló rákok elleni küzdelemben.
„Ez a vakcina izgalmas előrelépést jelent, és egyedülálló célja a TNBC megelőzése, amely célzott kezelések hiányában nehezebben gyógyítható”
– mondja Dr. Patel.
Dr. Kumar hozzátette, hogy „rendkívül izgatottak" az új védőoltás miatt, amely „ha az adatok továbbra is kedvezőek lesznek, forradalmi változást hozhat”.
