A BMC Psychology folyóiratban megjelent új tanulmányban dél-koreai tudósok 504 kínai művészeti egyetemi hallgatót vizsgáltak, és megállapították, hogy azok, akik magasabb szintű nárcizmusra, pszichopátiára és machiavellizmusra való hajlamot mutattak, nagyobb valószínűséggel támaszkodtak a ChatGPT-re és a Midjourney mesterséges intelligenciával működő művészeti generátorra, mint kiegyensúlyozottabb társaik.

A tanulmány, amelyet Jinyi Song, a dél-koreai Chodang Egyetem pszichológia kutatója és Shuyan Liu, a Baekseok Egyetem pszichológia kutatója írt, az AI használatát a művészeti egyetemeken a csalás, hazugság és plágiumhoz hasonló akadémiai visszaélésekhez hasonlította. A kutatók szerint ezek a viselkedésformák összefüggésben állnak a fent említett „sötét” személyiségjegyekkel, amelyek a negatív személyiségjegyek értékelésére használt Sötét Triád modellből származnak.

A Sichuan tartományban található hat művészeti egyetemen végzett kutatás során, amelyeken a vizuális művészetek, a zene, a dráma és a tánc területét képviselő hallgatók vettek részt, a kutatók azt találták, hogy azok a hallgatók, akik magasabb pontszámot értek el a sötét személyiségjegyek tekintetében, nagyobb valószínűséggel próbálták az AI által generált munkákat sajátjukként beadni – ami világszerte, és különösen a művészetek területén és az akadémiai körökben komoly probléma.

A tanulmány szerint azok a hallgatók, akik a Sötét Triád teszten magas pontszámot értek el, jobban aggódtak tanulmányi eredményeik miatt, és hajlamosabbak voltak halogatni a feladataikat, ami oda vezetett, hogy tanulmányaikhoz nagyobb mértékben támaszkodtak mesterségesintelligencia-eszközökre. Hasonló tendenciákat már korábban is megfigyeltek a hallgatók halogatásával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A hagyományos Sötét Triád jellemzők mérésén túl a kutatók azt is megvizsgálták, hogy a felmérésben részt vevők mennyire materialisták. Megállapították, hogy azok, akik magasabb pontszámot értek el a materializmus terén vagy akiknek a külső jutalom és dicséret motiváló tényező volt, nagyobb valószínűséggel használtak AI-t ezeknek a céloknak az eléréséhez.

A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy a főiskolák és egyetemek alakítsák át a tantervet úgy, hogy a feladatok „kevésbé legyenek hajlamosak a plágiumra” és az AI-utánzásra. Hozzátették, hogy az iskoláknak jobb módszereket kell kidolgozniuk arra, hogy a diákokat megtanítsák a mesterséges intelligenciával kapcsolatos „veszélyekre és etikai dilemmákra”, ami remélhetőleg segít nekik rájönni, hogy az új technológia használata ellentétes az oktatás céljaival.

(Futurism)