A legélesebb kritikát Heathcliff karakterének átalakítása váltotta ki. A regényben Heathcliff származása homályos, de egyértelműen nem fehér: „sötét bőrű cigányként”, „rongyos, fekete hajú gyermekként” írják le, akit már érkezésekor megvetés és rasszizmus ér. Ez a kirekesztettség kulcsfontosságú a történetben: a megaláztatások és a társadalmi elutasítás formálják bosszúvágyát, amikor évekkel később visszatér a lápvidékre.

A filmben azonban Heathcliffet Jacob Elordi ausztrál színész alakítja, és a karakter faji hovatartozása teljesen eltűnik a történetből. A hangsúly sokkal inkább a Catherine iránti szerelmére kerül, így a történet egy fontos társadalmi rétege gyakorlatilag megszűnik.

Fennell egy interjúban úgy fogalmazott: mindenki a saját emlékei alapján olvassa a regényt, és ő azt a Heathcliffet vitte vászonra, akit fiatalként elképzelt. A döntés azonban sok rajongó szerint kiüresítette a karakter motivációit.

Nemcsak Heathcliff külseje változott. A regényben Catherine barna hajú, és irigykedik a világos bőrű, szőke Isabella Lintonra. A történetben a megjelenés és a társadalmi státusz szorosan összefonódik. A filmben Catherine-t alakító Margot Robbie szőke hajú és kék szemű, ami tovább halványítja a regényben jelen lévő társadalmi és faji különbségeket.

A könyvben Catherine és Heathcliff kapcsolatának kulcsidőszaka tinédzserkoruk végére esik, és Catherine mindössze 18-19 évesen hal meg. A filmben a szereplők jóval idősebbek, Margot Robbie 35 éves, Jacob Elordi 28, és a történetben utalnak arra is, hogy Catherine már „vénlánynak” számít – tehát inkább a húszas évei közepén járhat. Ez a változtatás érettebb, de kevésbé tragikus hangulatot kölcsönöz a kapcsolatuknak.

Az első előzetes alapján sokan azt hitték, hogy Fennell adaptációja erősen túlfűtött, erotikus lesz. Bár a marketing valóban provokatív volt, a film végül nem annyira szélsőséges, mint amire számítani lehetett, de így is jelentősen eltér a könyvtől. A regényben nincs szexjelenet Catherine és Heathcliff között, és bár szeretik egymást, kapcsolatuk inkább tragikus és lelki síkon intenzív, mint fizikailag. Nem folytatnak viszonyt Catherine házassága alatt, és soha nem lesznek valódi pár. A film viszont több intim jelenetet is beemel – más szereplőkkel is –, és hangsúlyosabbá teszi a testi vágyat, ami a könyvben alig jelenik meg.

Emily Brontë regényében Catherine és Heathcliff kapcsolata a kontrollról, a hatalomról és a kölcsönös rombolásról szól. Sok olvasó nem tekinti őket pozitív hősöknek, inkább tragikus, bosszúvágytól vezérelt figurák. A film ezzel szemben jóval romantikusabb megközelítést választ. Bár a történet nem kap boldog befejezést, a hangsúly inkább a „végzetes szerelemre” kerül, és kevésbé a manipulatív, kegyetlen dinamikára.

Az egyik legjelentősebb változtatás, hogy a film gyakorlatilag elhagyja a regény második felét. A könyvben Catherine halála után a történet a következő generáció életére fókuszál, Heathcliff árnyékában – a film azonban Catherine halálával zárul. Ráadásul több karaktert összevontak vagy teljesen kihagytak, például Hindley szerepe jelentősen átalakult, pedig a regényben kulcsfontosságú Heathcliff sorsának alakulásában. Catherine halála is módosult: míg a könyvben szülés közben hal meg, a filmben terhességi komplikáció és fertőzés vezet a tragédiához.

(Mental Floss)