Ha újra felerősödött bennünk az Üvöltő szelek iránti rajongás a filmadaptáció miatt, érdemes visszanyúlni az alapokhoz. Emily Brontë klasszikusa nemcsak a vásznon működik, hanem a lapokon igazán elementáris. A filmben kifejezetten látványos a dráma, a regényekben viszont sokkal mélyebb a lélektani réteg – és épp ez teszi a gótikus klasszikusokat időtlenné.

Ha az érzelmi feszültség és a morális dilemmák fogtak meg Emily Brontë regényében, a Jane Eyre kötelező olvasmány. Az árva Jane nehéz gyerekkor után kerül a titkokkal teli Thornfield Hallba, ahol beleszeret a komor Mr. Rochesterbe. A kapcsolatot múltbéli titkok és hatalmi egyensúlytalanságok terhelik. A történet visszafogottabb, mint az Üvöltő szelek, de legalább olyan intenzív – csak épp az önazonosságra és a belső tartásra helyezi a hangsúlyt.

Ha az Üvöltő szelek megszállottsága és lelki romlása vonzott, Wilde klasszikusa még sötétebb irányba visz. Dorian örök fiatalságért cserébe lemond a lelkiismeretéről, miközben egy portré viseli tettei következményeit. A külső változatlan marad, a belső világ viszont fokozatosan torzul. Kevésbé romantikus, inkább pszichológiai gótika – a vágy és önpusztítás története.

Nem csupán horror, hanem az elszigeteltség és a teremtés felelősségének tragikus története. Victor Frankenstein életet hoz létre, amit később képtelen elfogadni. A komor tájak, a szélsőséges érzelmek és a bosszúvágy itt is meghatározó. Shelley regénye ugyanúgy a végletekig feszített emberi kapcsolatokról szól.

A Brontë nővérek közül talán Anne írta a legnyersebb történetet. A titokzatos Helen Graham egy romos udvarházba költözik, múltja lassan bontakozik ki. A regény a házasság sötét oldaláról, függőségről és női kiszolgáltatottságról szól. Kevésbé romantikus, inkább kíméletlenül realista – mégis erősen gótikus hangulatú.

Egy fiatal nő férjhez megy az özvegy Maxim de Winterhez, majd beköltözik a hatalmas Manderley-birtokra. Az első feleség, Rebecca emléke azonban mindent áthat. A ház, a házvezetőnő és a múlt árnyai lassan pszichológiai thrillerbe fordítják a történetet. Féltékenység, titkok és kimondatlan feszültség – modern gótika a javából.

Tess, a szegény, vidéki angol lány története a felemelkedés ígéretével indul, majd tragédiába fordul. A viktoriánus társadalom képmutatása és az osztálykülönbségek fokozatosan beszűkítik a lehetőségeit. Hardy regénye kevésbé misztikus, de érzelmileg ugyanolyan súlyos és végzetes, mint az Üvöltő szelek.