A vérnyomás a vér erekre gyakorolt nyomását jelzi, két számmal mérjük: a szisztolés (felső) érték a szív összehúzódásakor mért nyomást, a diasztolés (alsó) a szív elernyedésekor mért értéket mutatja. Normálisnak a 120/80 Hgmm alatti értékeket tekintjük, a 140/90 feletti érték már hipertóniát, azaz magas vérnyomást jelent. Egy alattomos betegségről van szó, mivel gyakran tünetmentes, de kezeletlenül növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a stztrók és a veseproblémák kockázatát. Becslések szerint a felnőttek mintegy 31 százaléka érintett, és ennek a fele nem is tud róla.

A kávé alapvetően koffeint tartalmaz, amely stimulálja a szívet és az adrenalint termelő mellékveséket. Ez gyorsabb szívverést és az erek szűkülését eredményezheti, ami átmenetileg növeli a vérnyomást. A koffein hatása 30 perctől két óráig tetőzik, és 3-6 óra alatt feleződik a szervezetben. A hatás egyénenként eltérő: függ a rendszeres fogyasztástól, az életkortól és a genetikai adottságoktól. Kutatások szerint a kávéfogyasztás hatására a szisztolés vérnyomás 3-15, a diasztolés pedig 4-13 Hgmm-rel emelkedhet. Az emelkedés kockázatosabb lehet magas vérnyomás, szív- vagy májbetegség esetén, ezért érdemes orvossal konzultálni a kávéfogyasztásról.

A hipertónia kockázatát vizsgáló kutatások érdekes eredményeket hoztak. Egy 13 tanulmányt összegző kutatás, amelyben 315 000 résztvevő szerepelt, nem talált összefüggést a kávéfogyasztás és a magas vérnyomás kialakulása között. A vizsgálatok között nem volt jelentős különbség a nem, a kávé mennyisége, a koffeintartalom vagy a dohányzás alapján. Egy japán kutatás pedig több mint 18 000 felnőttet követett 40–79 éves kor között majdnem 19 éven keresztül. A súlyos hipertóniában szenvedő (szisztolés 160 mm Hg vagy annál magasabb, diasztolés 100 mm Hg vagy annál magasabb) résztvevők esetében napi két vagy több csésze kávé fogyasztása megduplázta a szív- és érrendszeri betegségek, például szívroham vagy sztrók miatti halálozás kockázatát a nem kávéfogyasztókhoz képest. Ezzel szemben a normális vagy enyhe hipertóniával élők esetében nem mutattak ki ilyen összefüggést.

1. Ismerjük a vérnyomásunkat és egészségi állapotunkat, és tudjuk, mely ételek, italok tartalmaznak koffeint.
2. Vegyük figyelembe a családi kórtörténetet, étrendet, sófogyasztást és mozgást, hogy felelős döntéseket hozhassunk.
3. Figyeljük a koffein hatását, és kerüljük fogyasztását a vérnyomás mérés előtti órákban.
4. Délután már ne igyunk koffeint, hogy ne zavarja az alvást.
5. Mértékkel fogyasszuk a kávét, napi legfeljebb 4 csésze, vagy váltsunk koffeinmentes változatra.
6. Súlyos hipertónia esetén (szisztolés ≥160, diasztolés ≥100) érdemes napi egy csészére korlátozni, és konzultálni az orvossal.

(Science Alert)