Az étrend megváltoztatása megkönnyítheti az agydaganat kezelését
A glioblasztóma világszerte az egyik leghalálosabb betegség, mivel a daganatsejtek rendkívül gyorsan osztódnak, és könnyen alkalmazkodnak a kezelésekhez. A Nature nevű lapban megjelent tanulmány azonban most forradalmi eredményt mutatott be: ha megértjük, hogyan alakítják át anyagcseréjüket a tumorok, akkor olyan gyenge pontokat fedezhetünk fel, amelyek kihasználhatóakk a kezelés során.
Costas Lyssiotis, a Michigani Egyetem onkológusa szerint az egészséges agysejtek glükózt használnak az energiatermeléshez, elektromos jelek továbbításához és hírvivő anyagok előállításához. A ráksejtek viszont ezeket a funkciókat háttérbe szorítják, és minden erőforrást az osztódásukra fordítanak. Hozzátette:
A kezelés igazi kihívása az, hogy úgy célozzuk a daganatot, hogy a ráksejteket pusztítsuk el és ne az egészséges sejteket.
A Dan Wahl vezette kutatás egyszerre használt laboratóriumi kísérleteket és klinikai adatokat az eredmények kimutatásához. A betegek a műtét előtt jelölt glükóz-infúziót kaptak, így a kutatók nyomon követhették, hogyan használják fel a cukrot a daganatos és az ép szövetek. A műtét közben vett vérminták és a lefagyasztott agyszövet, valamint az egerekkel történő kísérletek eredményei alapján tisztán kirajzolódott a különbség.
Az egészséges sejtek a glükózt energiává alakították, illetve szerint állítottak elő belőle, amely fontos aminosav a neurotranszmitterekhez. A ráksejtek viszont a glükózt nukleotidok gyártására fordították, amelyekre a folyamatos osztódás miatt volt szükségük. A tumorsejtek a környező szövetekből szerinhez is hozzájutottak, ami tovább növelte ellenálló képességüket, így könnyebben kijavították a kemo- és sugárkezelés okozta DNS-károsodást.
A kutatók ezt szerették volna megfordítani: egerekbe ültettek emberi ráksejteket, majd olyan étrendet határoztak meg nekik, amely drasztikusan lecsökkentette a szerin bevitelét. Lyssiotis szerint emberek esetében ez alacsony fehérjetartalmú diétával és szerinmentes fehérjeturmixokkal is megvalósítható lenne.
Az eredmények biztatóak voltak: mivel a daganat nem jutott kívülről szerinhez, kénytelen volt a glükóz-anyagcseréjét visszaállítani a szerin termelésére. Ez viszont visszafogta a nukleotid-termelést, és a sejtek sebezhetőbbé váltak. A kombinált kezelés hatására az egerek tovább éltek, mint a csak kemo- és sugárterápiát kapott társaik.
Lyssiotis ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a glioblasztóma egy rendkívül alkalmazkodó betegség, amely idővel képes lehet hozzászokni a kezeléshez, hiszen nem minden sejt függ egyformán a szerinforrástól:
Ha sikerül eltalálni azt a pontot, amikor elvonjuk a szerint, majd elkezdjük a terápiát, akkor el lehet kapni a sejteket, mielőtt új utat találnak.
Wahl idén vagy a következő évben már embereken is megerősítené a kapott eredményeket. Hozzátette, hogy a kemo- és sugárterápia mellett a szigorú diéta betartatása nehéz feladat lesz.
A tanulmány mindenesetre fontos módszertani alapot teremtett: az izotópos nyomkövetés megmutathatja, mely daganatok állítanak elő szerint glükózból, és melyek szerzik be a környezetükből. Lyssiotis hozzátette, hogy a szerinmódosítás csak az első lépés: más étrendi beavatkozások is ígéretesek lehetnek.
Forrás: LiveScience
