Nem minden szénhidrát lesz a bélbaktériumaink kedvence. A mikrobiom szempontjából azok a legértékesebbek, amelyeket mi nem tudunk megemészteni, viszont a baktériumaink igen: főleg növényi rostok és rezisztens keményítők. Ezek erjedése során rövid szénláncú zsírsavak képződnek, amiket a kutatások a bélrendszer működésével és a gyulladásos folyamatokkal is összekapcsolnak. Gyakorlatban: ne egyféle egészségeset ismételjünk, hanem variáljunk (zöldségek, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, magvak).

A probiotikumok nem válnak a bélflóra állandó tagjaivá, inkább átmeneti vendégek, viszont már ez a rövid jelenlét is támogathatja a bélrendszert és az immunrendszert. A legegyszerűbb forrás: fermentált ételek (kefir, natúr joghurt, savanyú káposzta, kombucha – cukorra figyelve). Tipp: lassan emeljük a mennyiséget, különben jöhet a puffadás.

A bélrendszerünk állapotát nem csupán az befolyásolja, mit eszünk, hanem az is, milyen környezetben élünk. A túlzásba vitt fertőtlenítés csökkentheti azoknak a mikroorganizmusoknak a számát, amelyekkel a szervezetünk természetes módon találkozna. Ez nem azt jelenti, hogy ne mossunk kezet, hanem azt, hogy nem kell mindent állandóan fertőtleníteni. Több séta a szabadban, parkban töltött idő, kertészkedés vagy egyszerűen csak kevesebb kézfertőtlenítő a hétköznapokban mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a mikrobiomunk változatosabb legyen.

Az adalékanyagokkal telepakolt, ultrafeldolgozott ételek a mikrobiom összetételére és a bélfal működésére is rossz irányba hathatnak. A szakirodalomban sokat vitatott, de erősödő téma például az emulgeálószerek és egyes édesítőszerek bélmikrobiomra gyakorolt hatása.
Ami segíthet: több „egylépcsős” alapanyag (zöldség, gyümölcs, hal, tojás, hüvelyesek), kevesebb összetevősor a címkén.

Az antibiotikum sok esetben életmentő, de közben a bélrendszerünket is megterheli. Egy-egy kúra után nemcsak a kórokozók tűnnek el, hanem a hasznos baktériumok egy része is, és ennek hatása akár hetekig is érezhető. Éppen ezért fontos, hogy ne szedjünk antibiotikumot „biztos, ami biztos” alapon, és ne kérjük akkor, amikor nincs rá valódi ok. Ha az orvos felírja, tartsuk be az adagolást és a kúra hosszát, mert a félbehagyott kezelés is felboríthatja az egyensúlyt.

A stressz nem csak a fejünkben jelenik meg: az emésztésünk is reagál rá. Ilyenkor könnyebb túlenni magunkat, és gyakran pont azok az ételek tűnnek a legvonzóbbnak, amelyek tovább terhelik a bélrendszert: cukros, zsíros, erősen feldolgozott fogások. A megoldás nem bonyolult. Evés előtt érdemes megállni fél percre, pár mély levegőt venni, és csak utána enni. Az is számít, hogy ne kapkodva, hanem nagyjából rendszeres ritmusban étkezzünk. Ehhez szorosan kapcsolódik az alvás is: ha nem alszunk eleget, az emésztés és az étvágy szabályozása is könnyen felborul.