A Denmark Strait Cataract névre keresztelt vízesés Grönland és Izland között, a Dán-szoros rejtekében található. Valójában nem egy hagyományos vízesésről van szó: a víz ugyanis az óceán mélyén, a tengerfenék hatalmas törésvonalain zúdul alá. Itt a Grönlandi-tenger hideg, sűrű vize találkozik az Irminger-tenger melegebb rétegeivel, és a hőmérséklet-különbség miatt a hidegebb víz „lesüllyed”, létrehozva ezzel a Föld legnagyobb, víz alatti zuhatagát.

A természeti jelenség elképesztő méretekkel bír: a vízesés 160 kilométer széles, és másodpercenként 5 millió köbméter vizet mozgat – ez közel kétezerszerese a Niagara-vízesés csúcsteljesítményének. Ráadásul, 3,5 kilométer magas, ami több mint háromszorosa a híres venezuelai Angel-vízesésnek. A természeti csodát 1989-ben fedezték fel, és azóta is a világ egyik leglenyűgözőbb víz alatti jelenségeként tartják számon.

Elsőre furcsának tűnhet, hogyan „zuhanhat” a víz a tenger alatt, de a magyarázat egyszerű: a hidegebb és sűrűbb víz mindig lesüllyed a melegebb rétegek alá. A Dán-szoros fenekén ez a természetes folyamat hatalmas vízáramlást hoz létre, amely a tengerfenék mély hasadékain keresztül zuhan alá. A Nemzeti Óceánügyi Szolgálat (National Ocean Service, NOS) szerint ez a jelenség kulcsszerepet játszik az óceánok hőháztartásában, és globális hatással van a klímára is.

A tudósok szerint a globális felmelegedés veszélyezteheti ezt a törékeny egyensúlyt. A melegedő óceánok, a csökkenő tengeri jégképződés és a nagyobb mennyiségű édesvíz- utánpótlás mind csökkenti a hideg, sűrű víz áramlását. Anna Sanchez-Vidal professzor, aki jelenleg is tanulmányozza a Dán-szoros mélyén zajló folyamatokat, arra figyelmeztetett, hogy hasonló jelenséget már a Földközi-tenger északi részén is észleltek, ahol a klímaváltozás gyengíti az óceáni áramlatokat.

A Dán-szoros mélyén rejlő vízesés így nemcsak lenyűgöző természeti csoda, hanem a Föld éghajlati rendszerének érzékeny mutatója is. Ha a globális felmelegedés tovább erősödik, ez a láthatatlan, mégis óriási vízesés is gyengülhet, és vele együtt az egyik legfontosabb óceáni folyamat is megváltozhat.

(IFL Science)