Áttörés a vastagbélrák-kutatásban: rejtett vírust találtak a bélbaktériumokban
Jelentős áttörést értek el dán és ausztrál kutatók a vastagbélrák kialakulásának megértésében: egy frissen azonosított vírus tűnhet fel kulcsszereplőként a bélrendszerben élő baktériumok és a daganatos folyamatok kapcsolatában.
A kutatás középpontjában a vastagbélrák állt, amely a fejlett világ egyik leggyakoribb daganattípusa. A szakemberek egy korábban már gyanúba keveredett baktériumot, a Bacteroides fragilis-t vizsgálták közelebbről. Ez a baktérium egészséges emberek bélflórájában is megtalálható, így régóta rejtély volt, miért bukkan fel mégis újra és újra vastagbélrákos pácienseknél.
A kutatók genetikai szekvenálással elemezték daganatos betegek bélbaktérium-állományát egy nagyszabású, dán populációs vizsgálat keretében. Azt találták, hogy a rákos pácienseknél a B. fragilis gyakran egy hozzá kapcsolódó bakteriofággal – vagyis baktériumokat fertőző vírussal – együtt fordult elő. A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek a baktériumsejteken belül élnek, és azokat „eltérítve” sokszorozzák önmagukat. A most azonosított vírus ráadásul nem hasonlít egyetlen korábban leírt típusra sem.
Az első eredményeket egy kisebb csoportban figyelték meg, majd egy 877 fős – daganatos és egészséges résztvevőket is magában foglaló – mintán is megerősítették. Az adatok szerint a vastagbélrákos betegek körében kétszer nagyobb valószínűséggel volt kimutatható ez a bakteriofág.
A kutatók egyelőre nem tudják bizonyítani az ok-okozati kapcsolatot. Nem világos, hogy a vírus aktívan hozzájárul-e a daganat kialakulásához, vagy csupán annak jele, hogy a bélrendszer egyensúlya már korábban felborult.
Nem pusztán maga a baktérium az érdekes, hanem a baktérium és az általa hordozott vírus kölcsönhatása
– hangsúlyozta Flemming Damgaard, az Odensei Egyetemi Kórház mikrobiológusa.
A vastagbélrák kockázatának mintegy 80 százalékát környezeti tényezőkhöz kötik, amelyek között a bélmikrobiom összetétele kiemelt szerepet játszik. A bélflóra azonban rendkívül összetett rendszer: egyszerre tükrözi a szervezet állapotát, és maga is befolyásolja az olyan folyamatokat, mint az anyagcsere, az immunműködés vagy akár az alvásminőség.
A kutatócsoport szerint a felfedezés hosszabb távon a szűrésben is hasznosulhat. Elképzelhető, hogy a jövőben székletminták elemzésével kimutatható lesz ez a specifikus vírus, és így azonosíthatók lehetnek a fokozott kockázatú egyének.
A szakértők hangsúlyozzák: a kutatás még korai, kísérleti fázisban jár, a célzott terápiák kidolgozása évekig is eltarthat.
