„Az arca és nevetése megvilágította minden helyiséget, ahová belépett” – Woody Allen Diane Keatonre emlékezik
Woody Allen megható esszében emlékezett meg a szombaton, 79 éves korában elhunyt Diane Keatonről. A rendező a The Free Press-ben közzétett írásában nemcsak közös múltjukat és szerelmüket idézte fel, hanem azt is, milyen mély hatást gyakorolt rá Keaton személyisége és művészete.
Olyan ember volt, amilyenhez foghatóval a világ még nem találkozott, és talán soha nem is fog. Az arca és a nevetése beragyogott minden teret, ahová belépett
– írta Woody Allen.
A rendező felidézte első találkozásukat 1969-ben, amikor Diane Keaton a Játszd újra, Sam! című darabjára jelentkezett a New York-i Morosco Theatre-ben. A fiatal színésznő akkoriban még kabátmegőrzőként dolgozott New Yorkban, miközben a Hair című musicalben játszott, és tanára, Sandy Meisner ajánlotta őt a szerepre.
Ha Huckleberry Finn gyönyörű fiatal nő lenne, ő lenne Diane Keaton
– emlékezett vissza Allen első benyomására.
A próbák elején azonban nehezen találták a közös hangot.
Ő is félénk volt, én is az, és két félénk ember között hamar unalmas tud lenni minden
Egy rövid közös ebéd azonban mindent megváltoztatott:
Annyira elbűvölő, gyönyörű és varázslatos volt, hogy megkérdőjeleztem a józan eszemet. Lehetséges, hogy ilyen gyorsan szerelmes lettem?
Washingtonban, a darab premierjére már szerelmi kapcsolatban voltak. Keaton később Allen legfontosabb alkotótársa lett, akinek véleményét a rendező minden kritikánál többre tartotta.
Egy idő után már csak egy embernek készítettem filmeket: Diane Keatonnak. Soha egyetlen kritikát sem olvastam el, csak az számított, hogy ő mit gondol.
Allen Keaton sokoldalúságát is méltatta: színésznőként, írónőként, fotósként, kollázsművészként, lakberendezőként és rendezőként is kivételes tehetség volt. Azt írta, Keaton esztétikai ítélőképessége rendíthetetlen volt – ha úgy érezte, még Shakespeare is „félrement”, azt is szóvá tette.
Az esszében meghitt pillanatok is szerepelnek: Allen például felidézte azt a hálaadást, amelyet Keaton kaliforniai családjánál töltött, ahol „aprópénzes pókerezésben nagyjából 80 centet nyert”.
Ez a gyönyörű vidéki lány aztán díjnyertes színésznő és kifinomult stílusikon lett. Volt néhány csodálatos évünk együtt, majd továbbléptünk. Hogy miért váltunk el, azt talán csak Isten és Freud tudná megmondani.
Allen zárómondata különösen megrendítő:
Néhány napja a világ még olyan hely volt, ahol Diane Keaton is létezett. Most már nem az. Ezért a világ most egy kicsit szomorúbb hely. De itt maradtak a filmjei. És a nevetése még mindig a fejemben cseng.
Diane Keaton összesen nyolc Woody Allen-filmben játszott, köztük az Annie Hall, a Manhattan és A rádió aranykora című klasszikusokban.
(Variety)
Olvasd el ezt is!
7 ikonikus könyv, ami idén 50 éves – Agatha Christie-től az…