A rost prebiotikumokat tartalmaz, amelyek táplálják a bélben élő hasznos baktériumokat. Ezek nemcsak a kortizolszintet szabályozzák, hanem hozzájárulnak a szerotonin és dopamin termeléséhez is – vagyis azokhoz a neurotranszmitterekhez, amelyek közvetlenül befolyásolják a hangulatunkat. A bél és az agy között kétirányú kommunikáció zajlik, így ha a bélflóra optimálisan működik, a kedélyállapot is stabilabb.

Kutatások szerint a magasabb rostbevitel összefügg a depresszió és szorongás alacsonyabb szintjével, különösen a nőknél.

A rost másik kulcsszerepe a gyulladás csökkentése. A depresszióval és szorongással küzdők körében gyakran mérhetőek emelkedett gyulladásos markerek, így a rostok közvetve ezen keresztül is javíthatják a mentális állapotot.

Emellett a rost hozzájárul a stabil vércukorszinthez, ami jobb alvást eredményezhet. A kiegyensúlyozott éjszakai pihenés – különösen a mély NREM- és a REM-fázis – pedig bizonyítottan segíti a stressz feldolgozását és a hangulat javítását.

A legtöbben 30-40 százalékkal kevesebb rostot fogyasztunk a szükségesnél. A szakértők szerint érdemes növelni a bevitelt, de mindezt fokozatosan tegyük, hogy a bélflóra alkalmazkodni tudjon. A hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák és a zöldségek remek források – csak ne egyik napról a másikra vezessük be őket nagy mennyiségben, mert kellemetlen puffadást okozhatnak.

(Vogue)