
A szájöblítés felfedheti a szívbetegség korai figyelmeztető jeleit
Bár a fehérvérsejtek száma a szájüregi gyulladás hitelesített mérőszáma, a vizsgálatot végző csoport úgy véli, hogy eredményeik felhasználhatók egy olyan egyszerű szájöblítő kifejlesztésére, amellyel rutinszerűen tesztelhető a szívbetegségek kockázata.
„A szájöblítéses tesztet a háziorvosnál vagy a fogorvosnál végzett éves szűréskor lehetne használni. A szájüregi gyulladások mérésére szolgáló eszközként bármelyik klinikán könnyen bevezethető”
– mondta el Michael Glogauer, a Torontói Egyetemr parodontológusa a ScienceAlertnek.
A fogágy – a fogak körüli speciális szövet, amely magában foglalja az ínyt is – tele van vérerekkel. A fogínybetegség ezen erek megváltozásához vezethet, és összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
„Kezdünk egyre több összefüggést látni a szájüregi egészség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között”
– fogalmazott Ker-Yung Hong, a kutatás vezető szerzője.
Nem világos azonban, hogy a sok egészségesnek tűnő ember tapasztalt szájüregi gyulladás enyhe szintje milyen hatással van a szív egészségére.
„Ha azt látjuk, hogy a szájüreg egészségének hatása lehet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatára még a fiatal, egészséges egyéneknél is, akkor ez a holisztikus megközelítés már korábban megvalósítható”
– tette hozzá Hong.
A vizsgálatban 28 18 és 30 év közötti személy vett részt, akik legalább hat órán át koplaltak és csak vizet ittak,10 másodpercig csapvízzel öblítette a száját, várt két percet, majd ismét steril sóoldattal öblítette ki a száját, hogy nyálmintát adjon a fehérvérsejtek számolásához.
A kutatók ezután egy sor vizsgálatot végeztek, hogy felmérjék az egyes résztvevők szívbetegségek kockázatát, beleértve egy elektrokardiogramot (EKG) a szív működésének ellenőrzésére és a nyugalmi vérnyomásuk mérésére.
Mivel a merev, rosszul működő artériák összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázatával, a kutatók áramlás-közvetített tágítást is végeztek, hogy mérjék a nagyobb véráramlás befogadására való képességüket, valamint ultrahangvizsgálatot, hogy felmérjék az egyes önkéntesek artériáinak merevségét.
Az eredmények elemzése során a kutatók megállapították, hogy az egészséges fiatal résztvevők nyálának megemelkedett fehérvérsejtszámát összefüggésbe hozták a kevésbé egészséges artériákkal és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
Az alacsonyabb áramlás-közvetített tágulás szignifikánsan összefüggött a nyál magasabb fehérvérsejtszámával. A kutatók ezt a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázataként értelmezték, mivel ez az artériák rossz egészségének korai jelzője. A fehérvérsejtszám azonban nem korrelált a pulzushullámsebességgel, ami arra utal, hogy az artériák rugalmas szerkezete még nem károsodott.
„Még a fiatal, egészséges felnőttek esetében is a szájon át történő alacsony gyulladásos terhelés hatással lehet a szív- és érrendszeri egészségre, Észak-Amerika egyik vezető halálozási okára”
– fogalmazott Trevor King, a Mount Royal Egyetem kardiovaszkuláris fiziológusa.
A kutatók felvetették, hogy amikor a szájüregi gyulladás átterjed a szervezetben lévő erekre, az hatással lehet az artériák azon képességére, hogy nitrogén-oxidot termeljenek, egy olyan gázt, amely ellazítja és kitágítja az ereket, befolyásolva a véráramlást.
Bár kis tanulmányról van szó, az eredmények határozottan azt sugallják, hogy szájüregi egészségünk bármely életkorban a szívműködésünk mutatója lehet, és a foghigiénia az agy egészségével is összefüggésbe hozható.
„Az optimális szájhigiénia mindig ajánlott a rendszeres fogorvoslátogatás mellett, különösen e bizonyítékok fényében. Reméljük, hogy növelni tudjuk a vizsgálati populációt, és feltárhatjuk ezeket az eredményeket”
– mondta King.
Nyitókép: Shutterstock

