Ha kizárólag a munkára koncentrálunk, és nem szánunk elég időt magunkra, hosszú távon nehéz lesz kitartani a terveink mellett. Gondoljunk vissza azokra az időszakokra, amikor nagyobb stressz alatt álltunk. Szervezettek és fegyelmezettek voltunk vagy túl elfoglaltak ahhoz, hogy betartsuk a napirendünket?

Ha a gyorsabb munkavégzés érdekében eltérünk a tervektől, az állandó stresszhez és frusztrációhoz vezethet, ami kihat a munkánkra és a magánéletünkre is.

Bár a magas termelékenység azáltal, hogy jól átgondolt terv nélkül, gyorsan és egyszerre sok dologgal foglalkozunk, rövid távon előnyösnek tűnhet, nem fenntartható. Idővel ez a megközelítés csökkenti a termelékenységet, rontja a döntéshozatalunk minőségét, és negatívan hat a kapcsolatainkra és az alvásunkra. Ezért mondta Napóleon Bonaparte is, hogy „Öltöztess lassan, sietek”.

A szándékos lassítás révén jobban kézben tarthatjuk az életünket, javíthatjuk a termelékenységünket és az általános jóllétünket. Mutatjuk, hogyan alkalmazhatjuk ezt a stratégiát a mindennapokban.

Az első lépés a lassításban az, hogy meghatározzuk a céljainkat, azonosítsuk, mi a legfontosabb számunkra és eldöntsük, hogyan tudjuk a legjobban kihasználni az erősségeinket. Minden nap tegyük fel magunknak a kérdést: melyik az a három „nagy feladat”, amit ma el kell végeznünk, hogy a nap végén úgy érezzük, haladtunk előre? Hogyan kapcsolódnak ezek az erősségeinkhez és a céljainkhoz?

A jól strukturált rutin rendet és kiszámíthatóságot biztosít. Kezdjük azzal, hogy állítsunk be egy állandó ébredési időt és reggeli rutint, hogy a napunkat jó hangulatban kezdhessük. Tervezzük meg a napunkat előző este vagy reggel, és osszuk be az időt a munkára, a szünetekre és a személyes tevékenységekre, hogy a terv megvalósíthatónak és reálisnak tűnjön. Tartsuk be a lehető legszigorúbban ezt a rutint, de hagyjunk némi rugalmasságot a váratlan eseményekre, és hagyjunk néhány szabad idősávot. Használhatunk speciális alkalmazásokat is, amelyek segítenek megszervezni a napunkat, és átemelni a naptárból az eseményeket a napi teendőlistánkra.

A rendszeres szünetek elengedhetetlenek a produktivitás fenntartásához és a kiégés megelőzéséhez. Tervezzünk be rövid szüneteket a nap folyamán, hogy feltöltődjünk testileg és lelkileg. Ha lehetséges, tartsunk hosszabb szüneteket is, például ebédszünetet, és jelöljük be azokat a naptárban. Tartsunk rövid pihenőket a megbeszélések között vagy mielőtt más típusú munkába kezdünk. Minél több feladatot végzünk egyszerre, annál könnyebb lesz meghatározni, mikor lehet szünetet beiktatni. Próbáljunk meg például minden nap legalább 30 percet tornázni, ami után újult erővel és koncentrációval térhetünk vissza a feladatokhoz.

Próbáljuk meg azonosítani a nap folyamán, mely tevékenységek merítenek ki leginkább. Nézzük meg, hogy csökkenthetjük-e ezeket vagy reagálhatunk-e másképp rájuk. Ha idegesnek vagy szorongónak érezzük magunkat, kezdjünk el mélyeket lélegezni vagy gyakoroljuk a tudatosságot, és ismerjük fel, miért érezzük így magunkat. A nap végén a leállási rutin részeként, építsünk be légzőgyakorlatokat a rutinunkba.

Az érzelmi önismeret gyakorlása során fontos figyelembe venni, hogy mennyire befolyásolja azt a nap folyamán folyamatosan változó technológiai környezet. Ennek kezelése érdekében elengedhetetlen az egyértelmű határok kijelölése. Vegyük kézbe az irányítást, és döntsük el, mikor ellenőrizzük az e-mailjeinket. Kutatások kimutatták, hogy a nap folyamán az e-mailek ellenőrzésének gyakoriságának csökkentése kevesebb napi stresszel jár. 

Bár a lassítás ellentmondásosnak tűnhet egy olyan világban, ahol a gyorsaságot és a hatékonyságot értékelik, de hasznos lehet a napirend betartásához és a fenntartható produktivitás eléréséhez. A lassítás nem azt jelenti, hogy kevesebbet teszünk, hanem azt, hogy a legfontosabb dolgokat szándékosan és koncentráltan végezzük el.

(Forbes)